Creed maratonomban elérkeztem a trilógia utolsó részéhez. Ami csak sorrendben az utolsó, minőségben nem. Méghozzá azért nem, mert teljesen egyenértékű az első két résszel.

Ezt az alkotást már Michael B. Jordan rendezte. Amellett, hogy magára vállalta az egyik főszerepet. Itt fontos megjegyezni, hogy az egyiket, mert van még egy legalább ennyire fontos szereplője a filmnek. Viszont van egy nagy hiányzó is. De menjünk csak szépen sorjában.

Michael B. Jordan egyáltalán nem vallott szégyent rendezőként, sőt. Egy olyan trilógia záró (?) epizódját vállalta el, ami egész jól működött már eddig is. Épp ezért volt nagy feladat folytatni ezt a tendenciát. És sikerült! A Creed III egy jó film lett, ami jól van megrendezve. A jelenetek jól pörögnek, működnek. A színészek interakciói életszerűek és erősek. Jordan még néhány egyéni villanást is belevitt a filmbe direktori fronton és ezek elég jól sültek el. A másik fontos szereplő pedig szerintem nem lesz meglepetés. Jonathan Majors fantasztikus a negatív főszereplő karakterében. Elképesztően erős alakítást nyújt. A tekintete, a gesztusai, mozdulatai magáért beszélnek. Ha ő nem beszélne magáért. De beszél. Elég jól. Sajnálom, hogy az a dolog megtörtént ami miatt ő kikerült a filmes körforgásból, mert egy nagyon tehetséges színésznek tartom. Viszont ebből a filmből pedig más került ki, nevezetesen Sylvester Stallone. Nem mondom, hogy ebből a story-ból hiányzott de nekem igen. Ráadásul a nem túl szép kommunikáció, ami lement ennek a dolognak a kapcsán, nem ad sok okot a mosolygásra. 

Az viszont igen, hogy a Creed III egy igazán jó trilógiazáró (?) lett. És hogy mi ez a sok kis kérdőjel? Hát az, hogy a film lezárása és a pletyka előrevetíthet még egy filmet, amiben Adonis lánya kerülhetne a középpontba, mint boxoló. Én őszintén szólva nem ódzkodnék tőle. Főleg ha ilyen minőségben készülne el. És effelől nincs kétségem. Netán Michael B. Jordan újra beülne a rendezői székbe. Akkor én pedig valószínűleg a moziba ülnék be.