Elég komoly visszhangja van a Szer című filmnek. És ez a visszhang pozitív. Valamint erős alkotást ígér. Konkrétan egy jó értelemben gusztustalan filmet, egy testhorrort. Én sajnos csalódtam a Szer-ben.

Nem azért mert roszz filmnek tartom. Az alapötlet teljesen jó. Nagyjából még ki is aknázza ezt a készítő. Jó irányba is viszi el ezt az egészet. Vannak benne kifejezetten jó és erős jelenetek. De.

Körülbelül egy órán keresztül tart a felvezetés ami nyilván szükséges volt csak nem ilyen hosszan. Ott már éreztem,hogy oké, most már történhetne valami izgalmasabb dolog is. Ezután az események beindulnak de többször kisiklik ez a vonat, ami nem tesz jót a filmnek. Persze a férfi szemeknek jót tehetnek bizonyos jelenetek és az, hogy Coralie Fargeat valószínűleg nagyon szereti a fenekeket (erre már volt jel a Bosszúban is), de ha valaki ilyesfajta szórakozást keres azt más műfajú alkotásokban megtalálja. Én nem ezért ültem le a Szer elé. Hanem azért,hogy egy hatásos és gyomorforgató testhorrort kapjak.

Sajnos úgy néz ki, a hype megint kicseszett velem. Mert például arra nagyon kíváncsi lennék, hogy melyik résznél sétált ki valaki a filmről vagy ment el hányni. Egyre inkább arra hajlok,hogy az ilyen fajta jelentések kontraproduktívak nálam. Az is lehet, hogy simán csak sokat vártam a The Substance című filmtől.

Mert egyébként nem egy rossz alkotás. Vannak benne bátor jelenetek és szálak. A gusztustalan faktor nekem kevés helyen jött be (a nem túl erős CGI sem segített ezen) de be kell vallanom, azért mert elindulni egy úton a film. Számomra egyébként a legvisszataszítóbb dolog Dennis Quaid volt. Elképesztően undorító figurát játszott és milyen jól. De ha már a színészeknél tartunk Margaret Qualley szépen hozta a karakterét. De mindenképpen Demi Moore viszi kettejük közül a pálmát. Egyrészt már az bátor dolog tőle, hogy bevállalta ezt az egészet és ahogy halad előre a játékidő, úgy fejlődik az ő állapotával egyenesen arányosan a játéka is. Szépen kezdi el bemutatni rajta keresztül a film az öregedéstől való félelmet. Kifejezetten fókuszálva a nők ilyen időszakban átélt pillanataira. De ezt is csak ímmel-ámmal teszi, mert egy idő után teljesen vakvágányon utaztat minket. 

De térjünk rá a szerintem legrosszabb pontjára a filmnek. A végén az a kb. 5 perces ámokfutás amit a rendező leművel, szerintem teljesen felesleges, öncélú és kifejezetten kizökkentő volt, még ebből az élményből is. Egyébként a film vége felé kissé már komikussá vált egy-két jelenet, ami ha szándékos volt akkor jár a taps. De például a leges-legvége megintcsak kellemetlenbe ment át. Bár a film eleji jópár Lanthimos-os beállításból azért lehetett sejteni, hogy számíthatunk ilyesmire is. Ennek ellenére nem mondanám,hogy művészfilm irányba ment volna el a Szer. Aminek kifejezetten örülök, mert azért ez ilyen formában jobban működött.

Végül pedig szeretném leszögezni, hogy nem tartom rossz filmnek a Szert. Témája időszerű és jól is dolgozza fel nagyrészt. Az egészet egy bátor pályán lovagolja meg. A színészek erősek és kitesznek magukért. A zene kifejezetten jó, szerintem az egyik legerősebb pontja a filmnek. A rendezés ügyes. A sok negatív mondat pedig csak azért jön belőlem mert egész egyszerűen többet vártam és reméltem ettől a filmtől. Egy igazi groteszk, jó értelemben hányingerkeltő szórakozást, amit sajnos nem kaptam meg.