Én simán kimondom, illetve leírom háromszor ezt a nevet. Mégpedig azért mert örülök,mikor megjelenik ez a figura és láthatom a klasszikus 1988-as alkotást. Örültem annak is,hogy jön a folytatás. Ráadásul a régi film szereplőgárdájának nagy részével. Kiegészülve a mostanában teljesen megérdemelten divatnévnek számító Jenna Ortega-val. Ami pedig még ezeknél a dolgoknál is fontosabb az az, hogy a rendezői székbe visszatért Tim Burton.

Tim Burton-t vagy nagyon szeretik, vagy kifejezetten elviselhetetlennek tartják a stílusát. Én az előbbi csoportba tartozom és épp ezért a Beetlejuice első része az elég kedvelt filmek közé tartozik nálam. Ott ugyanis nem hogy tetten érhető, hanem az arcunkba kapjuk a nagybetűs Tim Burton stílust. Ezért is volt fontos, hogy a folytatásban is ő dirigál és szerencsére ez minden képkockán látszott is. 

A Beetlejuice Beetlejuice megtartott sok erősségét, amivel az első rész rendelkezett. Gondolok itt a stílusra, hangulatra, a maszkmunkára, a megépített díszletekre és arra, hogy elég kevés CGI-al dolgoztak. Ezeknek az alkotásoknak a practical effect-ek sokkal jobban állnak. És bár most sok jó dolgot felsoroltam, mégis ott található az egyik negatívum is. Mégpedig az, hogy bár ezek a dolgok jelenlétükben megmaradtak, erőteljességben viszont bőven alulmaradtak az 1988-as alkotással szemben. Az pedig, hogy akármivel is ki lettek volna bővítve, sajnos teljesen felejtős.

Mint már említettem a karakterek nagy része visszatért. Közülük én egyértelműen Michael Keaton-ek örültem a legjobban. Benne tulajdonképpen nem kellett csalódnom, csak az írásban. Ugyanis szerintem elég kevés és viszonylag jelentéktelen szerepet kapott. Keaton zseniális Beetlejuice szerepében és ezt bizonyította az első részben. Tulajdonképpen ő az egyik fő letéteményese annak, hogy ennyire szeretem azt az alkotást. Itt viszont a figura kissé árnyéka önmagának. Persze az is lehet, hogy magasan volt a léc. Winona Ryder egyébként ugyanannyira szerethető mint a 88'-as filmben és külön imádnivaló ahogy ismét átalakult és átszellemült Lydia Deetz-é. A régi szereplők közül még Catherine O'Hara is látható és szerintem kifejezetten üde színfoltja is ennek a filmnek. Jenna Ortega az ilyen jellegű cuccokban jól működik, mintha ezekre a szerepekre született volna (lásd: Wednesday). Itt is helytáll de az ő szála kissé izzadságszagú volt. Még akkor is ha volt aranyos vonatkozása is. Bébi Beetlejuice pedig fantasztikus.

A Beetlejuice Beetlejuice egy teljesen rendben lévő film. Kreatív, látványos és eszméletlenül jó stílusa van. Nem véletlenül, hiszen Tim Burton. De néhol töltelék ízű szegmensekkel van kipárnázva a játékidő és fárasztónak hat. De legalább ennyi szerethető eleme is van a filmnek. Elég csak Bob-ot említenem.

Szóval összességében egy teljesen jó spooktober-i szórakozást nyújthat ez az alkotás és be lehet venni egy Beetlejuice maratonba egész nyugodtan.